Nem is csak egy helyi kezdeményezésről van szó, mára már világszintű mozgalommá nőtte ki magát a kezdeményezés: adjunk teret annak, hogy az emberek megtanulják, szépen, méltósággal, ünnepélyesen, rituáléval elgyászolni a párkapcsolataikat.
Tárgyakat gyűjtenek, és történeteket - különböző mélységű és hosszúságú, romantikus és sematikus, felvállalt és titkos kapcsolatok sztoriját és szimbólumát találhatjuk a gyűjteményben, Zágrábban és sok más helyen is a világon.
Plüssállatok, szerelmeslevelek és másoknak semmit sem jelentő tárgyak összegyűjtése nem nagy kunszt, mondhatnánk, és valóban, összehasonlítva más tárlatokkal, ami itt látható, az apróság.
A szándék azonban: megnyitni egy csapot, teret engedni a kapcsolati gyásznak, megmutatni azt, hogy hogyan csomagoljunk be ezer érzést egy apró tárgyba, aztán hogyan engedjük útjára, nagyon értékes és hiánypótló.
A szándék azonban: megnyitni egy csapot, teret engedni a kapcsolati gyásznak, megmutatni azt, hogy hogyan csomagoljunk be ezer érzést egy apró tárgyba, aztán hogyan engedjük útjára, nagyon értékes és hiánypótló.
Egy kapcsolatot lezárni, az életed történetében méltó helyre elhelyezni, kiszállni, menekülni, a feledés földjét rászórni, sokféleképpen lehet.
Ez is egy szerepváltás: egy kapcsolati szerepből kilépni, egy másikat, az egyedülállót aktiválni. Vagy éppen válogatni az eldobott szerelmes, megcsalt társ, leváltott szerető, cserben hagyott kedves, újra egyedülálló nő vagy férfi szerepe között.
Téged - legutóbb - milyen szerepedben hagytak el? És milyen szerepet választottál az újrakezdéshez? Mi segíti valóban a továbblépésedet?
Ha eljössz 21-én, ezzel a témával is játszhatunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése